Itt a világvége. A régi világé mindenképpen, ahogyan ez már többször is megtörtént, legutóbb 2012-ben. Hogy a világ mennyit tanult belőle, vagy változott, arra nem vagyok hivatott kitérni, én sokkal inkább az egyéni fejlődésekre fókuszálok. Mert azok teszik ki a nagy egészt.

Szeretném leszögezni, hogy az, ha nyugodtan, kicsit kívülről is megszemlélem az eseményeket, nem jelenti azt, hogy magasról tojok rá, vagy felelőtlenül, nem törődöm módon úgy teszek, mintha nem lenne probléma. Probléma valóban van, de nem biztos, hogy pont ott, ahová mindenki néz. A figyelmünket inkább arra kellene irányítanunk, amire ez az időszak feszólít minket: tükörbe tekinteni.

Azok, akik csak állítólag élnek spirituális életet és gondolkodnak spirituálisan, most - úgymond - le fognak bukni, és ezt mindenféle ítélkezés nélkül írom. Kicsit összedugtuk a fejünket az Omyno Akadémián, és elbeszélgettünk arról, milyen is a helyes spirituális hozzáállás ebben a mostani, még sosem látott helyzetben. 5 dolgot szedtünk össze, ezek álljanak most itt.

1. A spirituális ember nem fél a haláltól. Minden félelem ősatyja, akár tudatában vagyunk, akár nem, a halálfélelem. De aki valóban éli a spiritualitást, az tisztában van vele, hogy halál nem létezik, csak átalakulás, és az útnak szakaszai vannak, amiken átlépve mindig újabb minőségeket tapasztalhatunk meg. Hogy ezt milyen testben és milyen én-tudattal tesszük, az más kérdés, és a mindenség szempontjából lényegtelen. Ha a halál gondolata félelemmel tölt el, akkor spirituálisan van még hova fejlődni.

2. Aki veszi a fáradságot, és a szalagcímekből való tájékozódás helyett mélyebben utánanéz a dolognak, az megtudhatja, hogy a koronavírus alapvetően nem halálos vírus, amelynek 70-90 %-os lenne a halálozási rátája, mint az Ebolának vagy a Hanta-vírusnak. Nem marad fenn, ha elpusztítja a gazdatestet, vagyis nem is "érdeke", hogy halálos legyen. Ugyanazokra jelent nagyobb veszélyt, mint az influenza, vagyis a legyengült immunrendszerű, esetleg még krónikus betegségben is szenvedő, elsősorban idősebb emberekre. Pánikra nincsen több okunk, mint egy influenza járványnál. És itt jön be az egyik legfontosabb tényező.

3. "Ahová a figyelem irányul, oda megy az energia." (Ez angolul még jobban hangzik: Where attention goes, energy flows.) Minden félelem táplálja és duzzasztja a tárgyát. Nem a vírus szedi az áldozatait, hanem a félelem és pánikkeltés. Mert semmi másra nem figyelsz, csak erre, ennek adsz energiát, tehát ezt táplálod, ennek adsz növekedést. És az növekedni is fog. A félelem hiánya megint csak nem azt jelenti, hogy az embert nem érdekli a dolog, és nem teszi meg az óvintézkedéseket. De én döntöm el, mire figyelek és minek adok energiát, mit engedek be a saját terembe és mit áramoltatok kifelé onnan.

4. Miért halmozunk fel mindenféle spirituális és önismeretet, ha nem használjuk? Pontosan egy ilyen helyzetben derül ki mégis hol tartunk önmagunkban, a világunkban, mit teremtettünk meg eddig és mit teremtünk meg ezután magunknak. És amit magunknak teremtünk, azt a világnak is ajándékozzuk. Ha ez a félelem, akkor azzal töltjük meg a világot. Ha ez tiszta szeretet energia, akkor olyanná formálunk vele mindent.

5. Akármivel kell most szembenéznünk, ez most az elfogadás időszaka. Ugyanis szinte mindegy ki mit gondol, mit akar, mit hangoztat, a fenekünkön kell maradnunk és elfogadnunk a helyzetet. Itt jön be a képbe, hogy mit kezdünk ezzel, milyen érzéssel állunk hozzá és megintcsak: milyen energiával tápláljuk magunkat és a környezetünket. Erről egy következő cikkben fogok írni.

Mindenki belefuthatott az elmúlt napokban, hetekben olyan szituációba, amikor barátok, rokonok, csupa jószándékból a frászt hozzák az emberre és fröcskölik magukból a pánikot. És ha nyugodt maradsz, természetesen hülye vagy, felelőtlen és nem-törődöm. Talán tényleg ideje volna átértékelni a kapcsolatainkat is, mert ami nem szeretet-alapú, az nem lesz tartós se. A szeretet nem azt jelenti, hogy ostobának nézem a barátomat, akit nekem kell felvilágosítanom az élet jelenlegi folyásáról, és hírül adnom neki az összes borzalmas hír kivonatát 10 percben. Ez nem szeretet, hanem energiaszívás és kontroll-mánia.

A spirituális hozzáállás szeretet alapú válsághelyzetben is, sőt, különösen ilyenkor. Ha emelkedést szeretnénk látni, akkor ne mások lehúzásával töltsük meg a napjainkat, hanem a lehető legtöbb türelemmel, szeretettel és tudatossággal. Ami azt jelenti, hogy tudatosan választom a józan, de szeretetteljes nyugalmat, és nyitottsággal figyelek önmagamra, a fejlődésemre, mert a szeretteimnek és családtagjaimnak is ezzel teszek jót. És a világnak is.

Ez az írás több fej gondolatainak összessége

Képek: Pixabay

Ha most feliratkozol a jobb oldalon látható gombra kattintva, egy átfogó meditációs anyagot küldünk ajándékba, ami nagy segítségedre lesz az önmagadba vezető utadon.