Amikor az ősember le akarta vadászni a mamutot, nagyon jól jött, hogy a szervezetében megemelkedett a stressz-hormonok szintje, mert ez ösztönözte cselekvésre és változtatásra. Manapság mamutok híján a hétköznapi életben kell megküzdenünk saját kis akadályainkkal, de a test válaszreakciója ugyanaz; ezt viszont nem vezetjük le úgy, mint anno a vadászatban.
Mindenki tudja, hogy a stressz káros, olvasunk a hatásairól, érezzük a saját bőrünkön, és hol így, hol úgy próbáljuk kezelni.
Bevallom, a tapasztalatom az, hogy aki stresszes típus, annak nagyon kemény munka átalakítani, átprogramozni önmagát egy nyugodtabb működésre. Az első lépés itt is az önismeret, beazonosítani milyen szinten zizeg bennem a problémamegoldó idegkiakasztó kütyü.
Csodaszer, vagy varázsige, azt hiszem, nem létezik, legalábbis nem instant változatban, de akad néhány trükk, amelyek közül valamelyik beválhat. A cél nem a stressz kiiktatása, én speciel nem hiszem, hogy a civilizált életmódban ez lehetséges. Hanem hogy kezelni tudjam.
Ami biztos, hogy egy stresszes helyzetben a gondolataink nagy része mehet a kukába, mert semmilyen módon nem hasznosak számunkra. Ilyenkor csupán a negatív gondolatok erősödnek fel, és isteni kinyilatkoztatásként zakatolnak a fejünkben vég és megoldás nélkül. A legfontosabb dolog, hogy gyere ki a fejedből! De hogyan? Például ha elképzelsz egy üveggolyót szemmagasságban, amit lassan leviszel az alhasba. Vagy bármit elkezdesz koncentráltan nézni: egy falevelet, gyertyalángot, tollpihét. Ez néhány perc alatt lenyugtat, és tiszta fejjel tekintheted meg újra a problémát.
Van egy légző gyakorlat, ami szintén hatékonyan célozza meg a megnyugvásunkat. Egy mély kilégzés után lassan, 4 másodpercen keresztül beszívod a levegőt, benntartod 7 másodpercig és 8 másodpercen keresztül fújod ki nagyon lassan. Közben számolhatsz, vagy mondhatod magadban például azt, hogy „tudom, hogy mélyen belélegzem, benntartom…” és így tovább. A szavak végén megnyomhatod az OM hangot, aminek erőteljes rezgése önmagában is jó hatással lehet rád.
A mozgás szintén csökkenti a feszültséget, ha időnk és alkalmunk van rá, még egy intenzív sétával is kiengedhetjük magunkból az ideges, fáradt energiákat. És ha a természetben, egy erdőben, mezőn, friss levegőn tesszük ezt, akkor teljesen feltölthetjük lemerült készleteinket.
Nekem van egy furcsa módszerem arra az esetre, amikor mondhatni: szétfeszít az ideg. Én ilyenkor zúzdát hallgatok. Beteszek valami nagyon vad zenét, aminek hangulata teljesen rezonál az idegességem rezgésére, és kitombolom magamból a feszültséget. Ha lehetséges, ki is ordítom. Olyan ez, mint a homeopátia: a hasonlót a hasonlóval gyógyítja. Ilyenkor levadászom magamban a mamutot, és mire vége a számnak, levezettem a feszültséget, leföldeltem magam és józanul állok a lábamon.
De a leghatékonyabb módszer maga a stressz megelőzése vagy lecsökkentése. Ahhoz, hogy egy stresszhelyzetet a legjobban kezelni tudjunk, elengedhetetlen önmagunk ismerete és a gondolataink feletti kontroll gyakorlása. Ha rendet teszünk belül, azzal rendet teremtünk kívül is. Aki valóban változtatni akar az eddigi működésén és hozzáállásán, az nem kerülheti ki a meditációt vagy a hipnózist. Ha nem vagy gyakorlott meditáló, akkor is könnyedén rátalálhatsz a neked megfelelő relaxációs módszerre. Napi tíz perc is elegendő, hogy kiegyensúlyozottabbá válj, de amikor elkezdenek sorjázni a meditálás pozitív hatásai az életedben, akkor erőlködés nélkül fogod a mindennapjaid részévé tenni.
Nem véletlenül mondják, hogy „urald az elmédet”, hiszen ezzel uralod az életedet és a világra adott reakcióidat. Ki ne akarná magának ezt? És bár nem egyetlen varázspálca suhintással, de egy kis erőfeszítéssel elérhető. A testem és a lelkem pedig egy nyugodtabb és harmonikusabb önmagammal hálálja meg.
Szücs Ildikó írása
