Párkapcsolat a megvilágosodás tükrében (?)
2019. október 31. írta: OmynoAkadémia

Párkapcsolat a megvilágosodás tükrében (?)

A.J. Christian neve mellett általában elhangzik a megvilágosodott szó is. Neve sokaknak ismerős lehet, nagy tábora van azoknak, akik olvasták valamelyik könyvét, voltak előadásán, netán úgynevezett „Krisztiánosok”. Nem tudom pontosan ez mit jelent, csak sejtem, hogy a valahova tartozáshoz van köze. És olyanok is vannak, akik nem hallottak még róla, de azt hiszem most nem ez a lényeg. Mert nem őt vagy a tevékenységét szeretném bemutatni, hanem egy előadása bennem lecsapódott lenyomatáról írok dióhéjban. A téma a párkapcsolat volt.

love-3187623_1280.jpg

Gyanítom, hogy az élmény, amit egy előadása ad valakinek, teljesen szubjektív. Mivel nem tőle függ, hanem a hallgató éppen akkori állapotától. Ő csupán beszél, keveset önmagáról, és többet mások kérdéseire válaszolva. Mivel én nem vagyok megvilágosodott, szubjektív véleményként halkan megjegyzem, hogy némely kérdés rettenetesen banális, ostoba vagy zavaros. Egy megvilágosodott embertől valahogy mélyebb dolgokat kérdeznék, de ez megint csak egyéni. Azt, hogy a papír cetlikre írt kérdések közül melyikről beszél, Christian dönti el, és választásainak biztosan megvan az oka.

Ám bámulatos módon még a "hülye" kérdésekre is úgy tud válaszolni, hogy attól valami nagyon jó indul el az emberben. Mert jó érzés azt hallani, hogy nem rontunk el semmit. Hogy minden kapcsolat tökéletes, akár jónak, akár rossznak ítéljük meg. Hogy nem vagyunk defektesek akkor sem, ha éppen nincs párkapcsolatunk, vagy ha éppen van, de nehéznek érezzük. Hogy állapotok vannak, amik folyton változnak.
Mert a léleknek van egy olyan része, amit egyedül nem élhetünk meg, csak egy másik ember tükröződésében. Ugyanakkor tisztulni csak egyedül lehet, és attól még nem vagyok magányos farkas „típus”, mert egy ideig nincsen párkapcsolatom. Ahogy nem vagyok kapcsolatfüggő sem csak azért, mert van.

ocean-2787669_1280.jpg

Tény, hogy mindenkinek vannak olyan bevésődések a tudatalattijában, a lelkében, amit innen-onnan szerzett magának. Ezektől a bevésődésektől alakulhat ki a félelem, amikor nem merünk nyitni és megnyílni mások felé. Tetszett a hasonlat, amit említett, hogy a gyermek olyan, mint az olvadt viasz; bármilyen súly nehezedik rá, az nyomot hagy benne, örökre. De aztán emlékeztet, hogy ez az örökre mégsem az örökkévalóságot jelenti. És emlékeztet valami másra is, valami fontosra. Arra, hogy amikor beleszeretek egy másik emberbe, akkor a bennem lévő boldogsághoz kapcsolódok éppen. De nem a másik hozza kezében a kék madarat, és nem is ő viszi el tőlem. Mert a boldogság megfoghatatlan, láthatatlan, mégis létezik és állandó - bennem.

596740-pmrkba-410.jpg

Abban a másfél órában tényleg minden olyan egyértelműnek érződik. Christian mondatai segítenek bepillantani a függöny mögé, ahol a végtelen energia áramlik. Érdekes megtapasztalni azt, ami belőle árad. Én láttam már izmosra kidolgozva, rövid hajjal, asszisztensnőkkel körbevéve, akik úgy védték, mint valami trófeát. Akkor több százan voltunk, és bár éreztem a bölcsességét, de valahogy a hely és az emberek atmoszférája miatt számomra furcsa, nehéz élmény volt az egész, és nem vágytam újra átélni.

Most egy vidéki kisvárosba jött el egy ingyenes, véradásra ösztönző programra, ahol úgy 150 ember gyűlt össze kérdezni és meghallgatni őt. Loboncos hajjal, egy nagyon melegszívű, mosolygós mackó lépett a színpadra, és lovagló ülésben ült le a székre. Sokkal emberibbnek tűnt, mégis ezer arcúnak, szemem előtt változott a belőle áradó kép, de azt hiszem csak én láttam ilyennek.

73446216_2505155149762805_3182015139301818368_n.jpg

Hogy megtudtam-e a tutit? Egy szeletét mindenképpen. Ő vágott a mindenség tortájából mindenkinek egy darabot, de hogy az kinek mennyire édes vagy keserű, és milyen sokáig tart ki az íze, az már egyéntől függ. Most viszont egy nagyon pozitív, kellemesen bizsergető érzéssel indultam haza, mosolyogva én is, és egy olyan mondat dobolt bennem, amit ugyan nem ő mondott, de ez jutott eszembe mindarról, amit tőle hallottam. A párkapcsolatoknál, és az élet szinte minden területén érvényes az, hogy bár semmi sem pótolható, minden javítható. És ez azért megnyugtató.

countryside-1851038_1280.jpg

Szücs Ildikó írása

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy kedvelést és kövesd az oldalt! 

A bejegyzés trackback címe:

https://omynoakademia.blog.hu/api/trackback/id/tr915273452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása