Asszertív vagy agresszív kommunikáció?
2019. október 15. írta: OmynoAkadémia

Asszertív vagy agresszív kommunikáció?

Melyikkel fogok célba érni?

 Első ránézésre természetesen azt mondanám, hogy az asszertív beszéddel messzebb jutok el, mert ha agresszíven nekiesek a másik hallójáratainak és akaratának, akkor ellenállást kapok. Aztán ha végiggondolom, hogy mi volt a következménye annak, amikor asszertíven – vagyis a saját érzéseimről beszélve – kommunikáltam valakivel, hát elbizonytalanodom. Mert nem mindig vált be. De azért elárulom, hogy nem vagyok kommunikációs szakember, csak egy elmélkedő válasz-kereső.

question-2736480_1280.jpg

A nagy kérdés az, hogy mi a kommunikációnk célja? Olyanok jutnak eszembe, hogy információcsere, az élmények kibeszélése, cseverészés, kapcsolatteremtés, időkitöltés, „mert ez a normális emberek között”, és hasonlók. Ha megállunk egy picit és lecsupaszítjuk a körítést, akkor viszont találunk valamit, amire a legtöbbünknek összeugrik a gyomra, pedig igaz. Manipuláció. De legyen rá egy szebb szó: befolyásolás. Vagy meggyőzés, kinek mi. Mielőtt az egónk elkezdene hadakozni ellene, gondoljunk bele, hogy tényleg mindenki akar valamit a másiktól. Folyamatosan érdeket érvényesítünk, legfeljebb nem vagyunk tudatában. Első lépésként pedig szóban próbáljuk elérni azt, amit akarunk.

13332pici.jpg

De menjünk mélyebbre, borotváljunk még a dolgon, és akkor azt találjuk, hogy az egész az energiaáramlásról szól. Én energiát akarok nyerni a másik figyelméből, és vica versa. Újabb kérdés az, hogy ez mennyire egyenrangú és kölcsönös a két ember között? Az agresszív kommunikációnál azt tapasztaltam, hogy ott az agresszor jól feltöltekezik a másikból, aki viszont olyan kicsire megy össze, hogy teljesen letaglózva somfordál haza a találkozó után. Az asszertívnél már jobb a helyzet, hiszen elmondom a saját érzéseimet, ezzel – most figyelj! – befolyásolva a másikat. Ha jól csinálom, akkor meggyőzöm a másikat arról, hogy amit szeretnék, az neki is jó, és a végén mindketten jó érzéssel távozunk.

Van azért csavar mindenben, ugyanis vannak helyzetek, emberek, amikor és akiknek egyszerűen a keményen odamondott mondatok segítenek, és azok mozdítják el valamilyen irányba. Tehát még az agresszív kommunikációnak is lehet olyan változata, amivel el lehet érni a célt anélkül, hogy agyoncsapnánk a másikat.

4713pici.jpg

Ehhez nem érdemes társítani negatív vagy pozitív jelzőket, hogy ez most jó-e, helyes-e, morálisan a helyén van-e, és a mennybe vagy a pokolba jutok-e, ha így kommunikálok. Viszont van másik csavar is, mert előfordul olyan, amikor hiába beszélek én asszertíven a másikkal, ha valami miatt nem tudok rá hatni. Védekezhetek azzal, hogy ez azért van, mert a másik ilyen vagy olyan. De miután tanultam róla már tudom, hogy én nem találtam el a megfelelő szavakat. Nem jöttem rá, hogy mi motiválja a másikat, mi az, ami érték neki, amit én adhatok meg neki a beszédben. Ha nincs közös érték, akkor nincs együttműködés se, és megszűnik az energiaáramlás.

par.jpg

Gyakorolni kell, hogy először is felismerjem azt a fajta energiát, amit társalgás közben generálunk egymás között. Megértem, hogy ki mit szeretne, milyen értékrend mentén halad a másik, milyen érdekek vezetik. Aztán képesnek kell lennem tudatosítani, hogy a másik hogyan próbál befolyásolni engem. Utána jöhet az, hogy előveszem a varázsszavakat, és jól használva azokat, előnyömre fordítom a társalgást.

Nem könnyű feladat, ez tény. Amióta tanultam róla, azóta egy fokkal könnyebben megy legalább az, hogy észrevegyem, amikor a másik olyan irányba tereli a beszélgetést, ami nem egyezik a célommal. A saját céljaim elérésében azonban több gyakorlás szükséges, hogy legalább tízig számoljak, mielőtt megszólalok. Egyedül elképzelve sokkal könnyebben megy. Amint belépek valaki másnak az energiaterébe, megzavarodom, és csak utólag pislogok, hogy mi is történt valójában; miért van egy házi patkányszőr összeszedő kütyü a kezemben, mikor nincs is patkányom?

És hogy asszertíven vagy agresszíven? Netán így is, úgy is, valahol a kettő között, vagy teljesen másképp? Talán egyfajta értő figyelemmel érdemes beszélgetni, de csakis azután, hogy a saját értékrendemmel tisztába jöttem, ugyanis nem tudatosan tudjuk, hogy mi a fontos magunknak.
Emberek között a beszéd elkerülhetetlen, és azt hiszem az a legjobb, ha a célja elsősorban az, hogy kölcsönösen harmonikus energiákat közvetítsünk egymás számára. Ehhez elengedhetetlen a tudatos kommunikáció. Talán ez most a válasz.
74892p.jpg

Szücs Ildikó írása

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy kedvelést és kövesd az oldalt! 

Ez akár kiegészítése is lehet az előző cikknek:

https://omynoakademia.blog.hu/2019/10/10/majd_en_megmondom_hogyan_elj

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://omynoakademia.blog.hu/api/trackback/id/tr615224072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.